Buddhista szimbólumok - Létkerék jelentése

Kezdetekben az első ok, hogy a buddhista kolostorokban a bejárat fölé felfestették a Létkerék ábrázolást, az lehetett, hogy az egyszerűbb emberek számára is szemléltetni tudják a buddhista filozófia jelentését, a szenvedésünk valódi okainak, tudatunkban szakadatlanul hömpölygő zavaros érzelmeinknek működési mechenizmusát.

A buddhista hagyomány a tudat folyamatos körforgását és újralétesülését az létkeréken ábrázolja.

A létkerék gazdag szimbolikájával bemutatja a szamszárában vándorló lények által benépesített világokat és a létesülés karmikus okait.

A Létkerék fő részeinek jelentése:

• a kerék közepe a három érzelmi mérget képviseli, amelyek a szenvedésünk okai
• a második réteg a pozitív és negatív cselekedeteket jelképezi
• a harmadik réteg mutatja be a szamszára hat világát
• a negyedik réteg ábrázolja a 12 függő keletkezést
• a kereket tartó Jáma, aki a mulandóságot szimbolizálja
• a kerék fölött a tudat igaz természetét, a tudat tiszta fényét ábrázoló Dharmakaya gömbje a szamszarikus létforgatagból való megszabadulást ábrázolja
• a Tiszta Fényre mutató Buddha pedig azt reprezentálja, hogy ez a megszabadulás lehetséges.

A Létkerék szimbolikája részletesebben

• A kör közepe - A három méreg:

A tibetiek szerint a hagyományos tibeti festészetben ábrázolt Létkerék a szamszára forgatagát jelképezi. A kör közepén három állattal szimbolizálják a három fő mentális mérget. A disznóval a tudatlanságot, a kígyóval a haragot és a madárral pedig a vágyat és a ragaszkodást. E három fő méreg tehát az, amely elindítja és forgatja a szamszára kerekét.

• A második réteg - jó és rossz cselekedetek:

Ebben a rétegben két félkörben az ábrázolások a jó és rossz cselekedeteket szimbolizálják.  A rossz cselekedetek a három fő méreg által vannak motiválva, vagyis mozgatórugójuk a vágy, kötődés, a harag vagy a tudatlanság.

A félkör világossal ábrázolt oldala a jócselekedeteket mutatja, amelyek által a lények a magasabb világok felé emelkedhetnek.

A félkör másik, sötéttel ábrázolt oldala a rossz cselekedeteket ábrázolja, amely által a lények alsóbb szférák felé jutnak tovább. 

• Harmadik réteg - a szamszára hat birodalma

A hat birodalom a feltételekhez kötött létezés, vagy szamszára allegórikus leírása, amelybe a lények újjászületnek.

A hat birodalom két részre osztható: három a magasabb és három az alsóbb világokban. Minden létformának megvannak a maga uralkodó érzelmei, melyek az adott birodalomban létezőket jellemzik.

A három magasabb birodalom:

•     Istenek birodalma: gőg, büszkeség
•     Félistenek birodalma: versengés, irigység, túlzott szórakozás
•     Emberek birodalma: vágy és szenvedély

A három alsó birodalom:

•     Állatok birodalma: elutasítás, butaság
•     Éhes szellemek birodalm: kapzsiság, birtoklás
•     Alvilági lények birodalma: düh, gyűlölet

• A negyedik réteg - a függő keletkezés 12 tagú oksági láncolata

Buddha tanítása azzal kezdődik, hogy leírja azokat a spirituális problémákat, amelyekkel az életében találkozott, ez a dukkha, vagyis szenvedés és felvázolja a szenvedés keletkezésének és fennmaradásásnak okait is. A dukkha okainak kifejtése a függő keletkezés oksági láncolata.

Ezek tehát a következők:

• Avidjá, nem-tudás: a valóság természetének nemértését jelenti, pontosabban a jelenségek és az önkép helytelen értelmezését illetve félreértését.
•  Szankhára: a karma-alkotó erők; egyfajta csíra, amely meghatározza a sorsot az újraszületéskor. Hiedelmek, látomások, ösztönök, képességek, reakciók, reflexek, késztetések mindezeknek. A génkészlet információi. A szülők tettei és vágyai.
• Vidzsnyána, a tudat: az Én-ség és a külvilág tudata kifejlődik, az első dualitás. Egy alakuló személyiség karmikus feltételektől meghatározott szellemi magja, amely a fogamzáskor alakul ki.
• Námarúpa, név, alak és forma: a konkrét test és alak, a személyiség szellemi és testi alkotórészei.
• Sadájatana, az érzékszervek: az érzéki észlelés és a gondolkodás szervei, amelyek az új lényben keletkeznek, amelyekkel kapcsolatba lép a külvilággal.
• Szparsá, az érintkezés: az érintkezés, érzékek és a gondolkodás érintkezése a külső világgal, amely születéskor kezdődik meg.
• Vedaná, az érzet: a kiváltott érzet, amelyet az érzékeknek a külvilággal való kapcsolata idéz elő.
• Tanhá, a vágyakozás: az új érzetek iránti vágy, az érzéki vágy, szomj, amelynek jelentkezésével, a karma-létrehozás tulajdonképpen itt megkezdődik.
• Upádána, az élet utáni vonzódás és kötődés: az erős vágyakozás az érzéki világ birtokbavételére.
• Bhava, a létesülés: a karma előidézése, ami az új létezés előfeltétele az egyik létből a másikba való átmenetnek. Testet öltés beteljesülése, maga a biológiai létezés és tapasztalat folyamata, maga a hétköznapi létezés.
• Dzsáti, születés.
• Dzsarámarana, öregség, betegség, fájdalom, szenvedés, halál.

• A kereket tartó lény - a mulandóság, állandótlanság:

A szamszarát, a lét körforgását a mulandóságra emlékeztetve Jama ( tibeti: Sindzse ) , a halál ura tarja a kezében

• Buddha és a Dharmakaya tiszta fénye

A Létkerék fölött a Tiszta Tudat szimbóluma, a Dharmakaya gömbje látható, amely a szamszára létforgatagából való megszabadulást szimbolizálja.

Az ábrázolás jobb fölső sarkában Buddha áll, aki a bal kezét tanító pózban tartja, jobb kezével pedig a Dharmakaya gömjére  mutat, mindezzel azt reprezentálva, hogy a szamszára körforgásából való megszabadulás lehetséges.

(Forrás:  http://www.rigpawiki.org/index.php?title=Wheel_of_Life )