Tibeti Ommanipemehung mantrás réz karperec dordzse szimbólum ölelésében

A réz ékszerek viselése tehát rendkívül gazdag jelentéstartalommal és változatos hatásokkal bír – attól függően, hogy történelmi, tudományos vagy spirituális nézőpontból tekintünk rá.

Történelmileg a réz az elsők között felfedezett fémünk, melyet szinte minden ősi civilizáció ékszerként is viselt; ragyogása, tartóssága és könnyű megmunkálhatósága révén a kultúrák széles körében elterjedt.

Jelentését tekintve a réz a különböző korokban jelképezte az életet, a szeretetet, a szépséget, ugyanakkor a gyógyulást és védelmet is – az egyiptomi ankh-tól Aphrodité tükréig, a sámánok talizmánjaitól a népi gyógyászok karkötőjéig ível e szimbolikus történet.

Tudományos vizsgálatok szerint a réz ékszerek viselése nem váltja be maradéktalanul a hozzá fűzött fiziológiai reményeket: bár a fémnek valóban vannak antimikrobiális és nyomelempótló tulajdonságai, az ízületi fájdalmak csillapításában elsősorban placebo-hatásként működik. Ugyanakkor viselésének kockázata elenyésző, így ártalom nélkül alkalmazható kiegészítő terápiaként is.

A mai nyugati ember számára, főleg ha spirituális érdeklődésű, a réz ékszer többet jelent egyszerű dekorációnál: egyfelől az alternatív gyógyászat eszköze, mellyel összekapcsolódik az ősi tudással és aktívan tesz jólétéért; másfelől a metafizikai önkifejezés része, amely erősíti benne a természethez és univerzumhoz való kapcsolódás érzését. A réz így egyszerre van jelen életünk materiális és szimbolikus szintjein – csillogó emlékeztetőként a csuklónkon arra, hogy a történelem, a test és a szellem összefonódó erők az emberi tapasztalatban.