Végtelen Csomó Szimbólum jelentése

A szanszkrit srívatsza kifejezés jelentése: Srí kedvese. A Srí elnevezés Laksmi istennőre, Visnu hitvesére utal, a végtelen csomó, a srívatsza pedig egy kedvező jel vagy szőrszál Visnu mellkasán. Laksmi jelképe Visnu mellkasán hitvese iránti szívbéli odaadását jelzi, és mivel Laksmi a vagyon és a jó szerencse istennője, a végtelen csomó, a srívatsza alapvetően kedvező jelképnek minősül. A srívatsza, a végtelen csomó vagy egy háromszög alakú bog, vagy egy álló gyémánt képében jelenik meg, melynek négy interkardinális sarkában hurkok vannak. Krisna, Visnu nyolcadik megtestesülése is a végtelen csomót jelképező szőrszálat viseli a mellkasán.

Ennek a szőrszálnak a másik elnevezése nandjavarta, vagyis „a boldogság szőrszála”, és olyan az alakja, mint egy szvasztikának, vagy a görög horogkeresztnek (gammadion). Buddha indiai és kínai ábrázolásain gyakran szerepel a mellkasán nandjavarta, vagyis a szvasztika, és megvilágosodott tudatát jelképezi. A végtelen csomó és a szvasztika másik lehetséges eredete a kobra csuklyáján látható, S-alakú jelekben keresendő. Ebből származik a nága-jantra, amelyen kettő vagy több, egymásba fonódó kígyó alkotja a végtelen csomót, vagyis a jantrát. A végtelen csomó, más néven a granthi agyagpecséteken is megjelenik a korai Indus-völgyi civilizációból származó leleteken (Kr.e. 2500 körül). A végtelen csomó geometriai buddhista jelképként, vagyis „szerencsés ábraként”, melyet „szvasztikához hasonlóan forgóként” írnak le, a srívatsza-szvasztikával azonosították, hiszen ezek a párhuzamosan létező jelképek általánosnak számítottak az astamangala legkorábbi indiai hagyományaiban. Az örök, végtelen vagy titokzatos csomó számos ősi hagyomány sajátja, és különösen az iszlám és a kelta ábrázolásokon kapott művészi jelleget. A végtelen csomó Kínában a hosszú élet, a folytonosság, a szeretet és a harmónia jelképe. Buddha tudatának szimbólumaként a végtelen csomó Buddha végtelen bölcsességét és együttérzését jelképezi. A buddha tanításainak szimbólumaként „a függő keletkezés tizenkettes láncolata” folytonosságát jelképezi, ami a szamszárikus lét valóságának alapját alkotja.